1. |
Faun feat. Saiid
04:39
|
|||
Perpatvarban van a bal pitvar - a jobb pitvarral
a hold udvar. - Dudva az éhes dúvadnak! Elkeserítő
megszomorodtam. Megfélemlít minket a vadon?
Csak az nem fél, aki nincs szabadon! Nem fájhat eléggé,
hagyd akarom! Lüktessen a vénádban alakom.
Két szó, mi ha katatón, nem vész el. ’Minden elmúlik ’
a nemlétet felfogni hiába, ha nem érted: - foszló árnyékok az erkélyen. – csak skicc vagy snitt,
és priccelsz szét. Nincs miben hinni? Csak vicceltél?
- Jobb így. A pokolban nincs nevetés: körömhajtogatás, bőr tépegetés.
Most két fa faun ott est-éj JEL. Most a szív faragott testékSZER Ösztön-láz, kapukód emlékKEL, Színes ház darabot megnézel. Lélek vár éjFélelemben. Nincs már, aki fent fél a lombon. Tisztán engedtél el engem, Félálom, szállj el galambom!
Sebzetten szép ez a világ most. Árnyékkal hozzuk a világost. Csepp szemcsepp, csillan a csalános. Villámlik, ébred a családod! Innen már nincs, ami szemétbe. Vágtázik, szellem a szemébe. Igazság? Nincsen bevésve. Az igazság nem lesz lekésve
A lomb, a fák, acél azáliák, hogy büszkeség
helyett repülj tovább. A lomb, a fák… a cél.
|
||||
2. |
Paulina
02:42
|
|||
De fika színű ma a horizont!
A polipok eszegetik a pici lábam.
Papírhajó vagyok, most esek szét.
Az egész mégis: „BASZD MEG DE SZÉP!”
Baszd meg, de szép.
A karjaimban Paulinám, kívánlak.
(bár, kit nem mostanában?)
Siessünk mer’ a sós víz kiszív.
Izgibb amíg apa a parton viszkizik.
A gyíkom és én napozunk a sziklán,
a világ baszik ránk, mi is baszunk rá.
Most pont olyan, mintha MINDEN lenne.
Ha van még benned, maradj benne!
Ha van még benned, maradj benne!
Ha van még bennem, maradok benned.
Ha van még benned, BASZD MEG DE SZÉP!
|
||||
3. |
Hamu
00:54
|
|||
Volt nekem egy hamu-cinegém,
nem hat rá a hallucinogén.
|
||||
4. |
Transz
04:12
|
|||
Hagyom magam neked.
Hamu-rét, borosüveg hegyek,
’Sosem múlnak a legszebb hegek.’
Az vagyok, aki csak akarok!
Eressz! Én meg hagyom.
Csak a hibáid szeretem benned
Hogyan bocsájthatnál meg nekem?
Én sem tudom megszeretni magam.
’Annyi vagyok,
amennyi benned maradt belőlem.’
Miért nem hallom már a madarakat?
Szeress!
Csak a hibáid szeretem benned!
|
||||
5. |
Macskák
02:57
|
|||
Nem azért mondom, de mintha eltévedtem volna.
Ünneplőit húztam, angyalkát rajzolni a porba.
Akkor dőljél mellém, bőven lesz még alkalmad repülni,
a madarak látványa olcsó trükk, ha okos vagy, nem fogsz bedőlni.
Aludjunk már! Vagy aludjunk még!
Odakuporodnék az árnyékod mellé.
Ne mocorogjál! Bárcsak számíthatnék rád.
Bárcsak számíthatnék még rád.
Bárcsak néhány szarságon túl lehetne hamarabb esni,
bár a felsírással kezdtem volna el magamon nevetni.
Legalább üljél mellém, látom nem bírsz nyugodtan maradni,
amíg megállni sem tudsz, hogyan tudnál a dolgok elé szaladni.
Aludjunk már! Vagy aludjunk még!
Odakuporodnék az árnyékod mellé.
Ne mocorogjál! Bárcsak számíthatnék rád.
Bárcsak számíthatnék most már rád.
Mindig számíthatsz majd rám.
Miért nem számíthattam rád?
Mindig számíthattál rám.
Nem is számíthattam rád.
Nem számít ez most már,
mindig számíthatsz majd rám.
Mindig számíthatsz majd rám.
Mindig számíthattok ránk ezután.
Úgy ám.
|
||||
6. |
Madarak
04:20
|
|||
Lekapcsolom a lámpát a városban ne félj!
Túl sok ablakból szűrödött ki a fény.
Mindenkit megkerestem álmában: - beszélj!
Mondd, hová rejtettetek el mindent, ami szép?
Azt hazudták, hogy nem vársz majd rám, csak egymás
hátát bámulnánk,
És egyre csak hűlt a levegő: - én és Ő, tél és ősz.
Két dimenziós maradtam, nincsen már időm.
Két dimenziós maradtam, csak Tél és Ősz
Azt hazudták, hogy nem vársz majd rám,
csak egymás hátát bámulnánk,
És egyre csak hűlt a levegő: - Én és Ő = Tél és Ősz.
Lekapcsolom a lámpát. Beszélj!
Lekapcsolom a lámpát, ne félj…
Azt hazudták, hogy nem vársz majd rám,
csak egymás hátát bámulnánk.
És egyre csak hűlt a levegő: - Én és Ő = Tél és Ősz.
|
||||
7. |
Szél
00:34
|
|||
Nem jöttél.
Nem szóltál.
De te nem jöttél, de te nem jöttél,
Pedig fújt a szél, pedig fújt a szél.
Nem jöttél..
|
||||
8. |
Minden
03:49
|
|||
Hallom a hangokat mind,
a falban az áramot menni,
hogy majszol a pók a sarokban,
a routerem épp fogad tőled egy képet.
Hogy szusszan a kék ikarus,
beszívja a füstöt a vánkos,
ahogy szuvasodnak a számban a fogak,
lecseppen a földre a nyálam.
Hallom, hogy nő ki a szőr,
a szemhéjaim összecsukódni,
a szuicid légy, ahogy keresi még
önmagát a pók száz szemében.
Végkimerültségben most
talán elnyom az álom,
vagy, ha szerencsém lesz,
legalább azt hallucinálom,
hogy
Minden rendben.
„Elmúlnak így azt estjeim,
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled
szemem ki sem nyitom.
Olyan nehéz így a szívem,
hogy szinte földre ver,
le-le hullom, de sóhajom
utánad ¬ felemel.
Olyan csönd van így nélküled,
hogy szinte hallani,
amit még utoljára
akartál mondani.”
Hogy tévedés lesz az egész,
és nem fog összezuhanni, csak tágul
és végezetül úgy is
mindent elmond magáról,
hogy
Minden rendben.
|
||||
9. |
Fogak
05:17
|
|||
Mozognak mind a gyöngy fogak bent a számban.
Tarkómig futó idegszál a harisnyádban.
Nem elvonási tüneteim vannak, és már
nem is félek.
Megszokásból remegek csak tulajdonképp.
Bontanál-e a kedvemért bort ma csak úgy?
Jól érezném magam, bár nem úgy alakult.
Pulzustól független lüktető halánték,
Jót tenne, hogyha kicsit többet ORDIBÁLNÉK!
Az elment és abroszom magával rántotta!
Az középső ujjat tapasztott a szátokra!
Az letérdel szó nélkül, mindegy, hogy kinek kell,
Ez időtlent mond, az meg csak idétlen!
Legyen tiéd az összes ablak, enyém
a falba mért üvöltő/szorongó kövek!
Az én szívem már csak véres tarja,
Egymáshoz még passzoló ölek.
|
||||
10. |
Pillanat
02:00
|
|||
Autók, repülők,
Kint állok a ház előtt.
És nézem, ahogy néz
A sötétben, a sötétben.
Autók, repülők,
Kint állok a ház előtt.
(Csak) Nézem, ahogy néz,
Nézem, ahogy néz, (csak) nézem, ahogy néz.
|
||||
11. |
Plüss
04:01
|
|||
- Ezek túl puha plüssök. Most táncoljak lassan,
vagy amíg mellek üssük?
- Csak engedd, hogy hasson rád. Én már érzem,
hogy alakul körülöttem az orkán.
’ Én már érzem, hogy alakul körülöttem…’
Plüss nyakörvek a plüss bilinccsel.
Plüss ostorok, plüss könnyek hozzá.
Mielőtt elszabadulnál
Plüss falak közt a plüss szorongás
plüss a pánik plüss nyugtatókkal,
plüss tünetei a plüss húsdarálónak
a szíven kikelt rózsaszín plüss fekélyek.
Plüss bocsánat a plüss golyókért.
A plüss sebekből, plüss vércseppek.
A pille párna fojtásától
plüss a légszomj; ’ csak a hiánynak van súlya ’
Plüss csontjaimat a plüss karjaidba a
plüss ágyneműkben kérlek plüss meg újra!
Plüss ahogy csak bírsz és plüss amíg szeretsz!
Plüss, hogy éljek, vagy hogy érezzem hogy élek!
Plüss falak közt a plüss szorongás
plüss a pánik plüss nyugtatókkal,
plüss tünetei a plüss húsdarálónak
a szíven kikelt rózsaszín plüss fekélyek.
túl puha plüss nekem már nem is tetszik,
engem plüss folyóhomokba hiába küldesz
a felszínre dugom ki majd a szívószálam
azon keresztül szivárogjon a bánat át.
Hogy milyen szép
Mielőtt elszabadulnék
Mielőtt elszabadulnál
A tüdődben érzed majd először azt, hogy vége lesz,
hogy közeleg már a bazinagy plüss finálé és
plüssben tartott bűzlő plüss enyészet vár csak rád.
Mielőtt elszabadulnál…
Érzed, hogy alakul körülötted az orkán?
|
||||
12. |
Paula
03:45
|
|||
Jólvan, látom készen vagytok, teljesen készen.
El sem kezdődött, de ti már befejeztétek.
Forgasson a rosseb bele a fekete sóba!
Eltévedtem hazafelé, a lefolyóba’.
Jól van, látom készen vagytok. Ja, én is készen.
Mártogassuk eper jam-be bele a tompa kést,
és összekenem magam én is, hátha akkor érzem,
milyen volt azelőtt, mielőtt… - ugyanilyen
volt igazából már akkor is, épp mint most.
Paula! Én készen vagyok évek óta jól tudod,
nem is tudom mikor voltam józan utoljára,
igazi kín az életem. De most, mintha tényleg
minden sokkal rosszabb lenne, mintha egyszerre
hatna rám mind az elmúlt tíz évben elfogyasztott ez,
meg az, mintha emlékeznék az arcodra, de
nem vagyok benne biztos, hogy te vagy az.
Nem vagyok benne biztos, hogy te vagy az….
Úgy fáj! Mért’ nem éltem szépen?
Úgy fáj a vesém és a lépem.
Úgy fáj az eltékozolt idő.
Úgy fáj a májam és a tüdőm.
Paula… bár emlékeznék arra a nyárra,
bár emlékeznék az utolsó nyárra, vagy
bár emlékeznék legalább a tegnap estére, vagy
legalább a nevedre.
Úgy fáj! Mért’ nem éltem szépen?
Úgy fáj a vesém és a lépem.
Úgy fáj az elbaszott idő.
Úgy fáj a májam és a tüdőm.
Jól van már, ne rohanjál már!
Maradjál már még egy percre.
Tuti, hogy valami P betűst mondtál.
ZSUZSI!? Panna? Petra?
Biztos, nem Paula?
Akkor baszd meg!
|
||||
13. |
Kardhalak
01:57
|
|||
Maradjon tiéd az összes ablak,
Enyém a falba mért üvöltő kövek.
A mi szívünk már csak tarja,
Egymáshoz passzoló ölek.
Kifut szalag után, hallva csak:
- Ott fekszel, ahol hagytalak ...
’Szívnek rohanó kardhalak.’
Kifutott szalag után, hallga’ csak
Ott fekszel, ahol hagytalak ...
|
ELEFÁNT Budapest, Hungary
"filmzenéket írunk nem létező filmekhez"
Stílusmegkötöttség nélkül írunk dalokat, amelyekre jellemző a költői szövegvilág,
ami sokadszori hallgatásra is tud új rétegeket felfedni a hallgató számára. 2012-es alakulásunk óta 1 kislemezt és 2 nagylemezt adtunk ki, legutóbbi, Gomoly című nagylemezünk az A38on, teltházas koncerttel mutatkozott be.
... more
Streaming and Download help
If you like Minden, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp