1. |
Mona Lisa
04:19
|
|||
|
Elefánt - Mona Lisa
Kár, minden szóért kár,
alig bírtam két szemed közt
ily szerényen elvegyülni.
Fáj, minden lépés fáj,
ha utam végén nem tudok
a karjaidba szenderülni.
Várj, csak fájjon, amíg vársz!
Az ajtóm mindig be van zárva,
mosoly helyett legörbül a száj,
tárd ki, hadd repüljem át!
A szárny csonkjait pusziljuk le,
nézzük, hátha összeforr talán!
Ref.:
Que bella! Que bella! Que bella! Felfordult az ég.
Mona Lisa! Mona Lisa! Sokkal szebb vagy, mint én.
Nyár helyett őszt hoztak a kifakult fecskék.
Hova dugtad el a nyár rózsaszín fecskendőjét?
Que bella! Que bella! Que bella! Felfordult az ég.
Mona Lisa! Mona Lisa! Sokkal szebb vagy, mint én.
Nyár helyett őszt hoztak a kifakult fecskék.
Hova dugtad el a nyár rózsaszín fecskendőjét?
Minden szóért kár,
alig bírtam két szemed közt
ily szerényen elvegyülni.
Fáj, minden lépés fáj,
ha utam végén nem tudok
a karjaidba szenderülni.
Várj, csak fájjon, amíg vársz!
Az ajtóm mindig be van zárva,
mosoly helyett legörbül a száj,
tárd ki, hadd repüljem át!
A szárny csonkjait pusziljuk le,
nézzük, hátha összeforr talán!
Ref.:
Que bella! Que bella! Que bella! Felfordult az ég.
Mona Lisa! Mona Lisa! Sokkal szebb vagy, mint én.
Nyár helyett őszt hoztak a kifakult fecskék.
Hova dugtad el a nyár rózsaszín fecskendőjét?
Que bella! Que bella! Que bella! Felfordult az ég.
Mona Lisa! Mona Lisa! Sokkal szebb vagy, mint én.
Nyár helyett őszt hoztak a kifakult fecskék.
Hova dugtad el a nyár rózsaszín fecskendőjét?
Vonatról látlak majd,
mint az a csinos szivárvány,
aki nem számít már annak.
Azok az összetört színek…
Vonatról látlak majd,
mint az a szomorú lány,
akit senki sem vígasztal.
Ref.:
Que bella! Que bella! Que bella! Felfordult az ég.
Mona Lisa! Mona Lisa! Sokkal szebb vagy, mint én.
Nyár helyett őszt hoztak a kifakult fecskék.
Hova dugtad el a nyár rózsaszín fecskendőjét?
Que bella! Que bella! Que bella! Felfordult az ég.
Mona Lisa! Mona Lisa! Sokkal szebb vagy, mint én.
Nyár helyett őszt hoztak a kifakult fecskék.
Hova dugtad el a nyár rózsaszín fecskendőjét?
|
||||
2. |
Szex
03:06
|
|||
|
Elefánt – Szex
Padláson táncolunk, szexért mindent elárulok.
Egymás szemébe bámulunk, elszámolunk, elámulunk.
Vagy te élsz tovább, vagy én, bokádat csókolom!
Egy üres feles pohár az összkomfortos otthonom.
Fröccsöt ne kérjél, kérlek, pezsgőfürdő, feslett élet.
Fehér paripám is leginkább csak a hentesé lett,
a böllér bő lére ereszti a teóriát, kifolyik minden
rejtett jellem, szellem a nyakon át… a konyakon át…
a nyakon át… a konyakon át…
Ref.:
Szerelmes vagyok a szerelembe, a szerelembe!
Nem hihetek a halálban már ebben az életben.
Szerelmes vagyok a szerelembe, a szerelembe!
Nem hiszek a valóságban már ebben az életben!
Mint éjfekete nejlonzsák, rám feszül a sok bogár.
A szemem most nyomta ki egy szemfüles kormorán.
A csillagképet tapintom ki, merre van a hajnal.
Pontosan tudod, hogy nem szeretlek, azért nem hívlak.
A csillagképet tapintom ki, merre van a hajnal.
Pontosan tudod, hogy nem szeretlek, azért, mert…
Ref.:
Szerelmes vagyok a szerelembe, a szerelembe!
Nem hihetek a halálban már ebben az életben.
Szerelmes vagyok a szerelembe, a szerelembe!
Nem hiszek a valóságban már ebben az életben!
Ez itt az orvosom szerint az agynak plasztika.
Antik vázatestű lányok esküdöznek Gandhira,
hogy nem az arccsontodért mennek veled randira,
hanem mert jól táncolsz a 4/4-es sramlira.
Ref.:
Szerelmes vagyok a szerelembe, a szerelembe!
Nem hihetek a halálban már ebben az életben.
Szerelmes vagyok a szerelembe, a szerelembe!
Nem hiszek a valóságban már ebben az életben!
|
||||
3. |
Budapesti lányok
03:10
|
|||
|
Elefánt – Budapesti lányok
Ezek a budapesti lányok…
Térden hozzák a lágytojásod,
valóra váltják minden álmod,
csak az ágyba’
maradok árva
ha nem csak ölelés kell,
hanem szerelem.
A pesti lányok…
Kortárs dizájn a kisszobátok,
na persze abban is csak fáztok,
nyalókáztok,
úgy jár a szátok,
hogy fogy a nyalóka, akárcsak
a türelem.
Ref.:
Csak a szívem, a szívem
jaj szomorú,
mint csalfa napsugár
a Holdnak kebelén.
Ezek a budapesti lányok…
Akkor sírtok, ha hagymát vágtok,
bele a levesbe dobáltok,
szabotáltok,
a ’mekibe’ vártok,
így rövidítitek meg lassan
az életem.
A pesti lányok…
Pontosan tudják, mire várok,
fájjon, hogy mindig vágyom rátok,
túl nagy átok,
maradjunk inkább barátok
s a jegygyűrű is maradhat fent
a kezemen.
Ref.:
Csak a szívem, a szívem,
jaj szomorú,
mint csalfa napsugár
a Holdnak kebelén.
Ezek a budapesti lányok…
Kortárs dizájn a kisszobátok,
na persze abban is csak fáztok,
nyalókáztok,
úgy jár a szátok,
hogy fogy a nyalóka, akárcsak
a türelem…
|
||||
4. |
Merengő I.
00:52
|
|||
|
Kint fekszem a fűzfa alatt.
A Föld meg itt forog alatt,
alattomos világ embert eszik.
Súlyunk a bolygót tönkre teszi.
|
||||
5. |
Ízek és formák
02:58
|
|||
|
Elefánt – Ízek és formák
Ezek az ízek és formák, jaj, mind oly egyformák,
hogy egyik idomtól a másikhoz futok.
Kiáltok, hallom, a hangom oly szürke,
hogy amint csak lehet, én hozzád is bújok.
Koppannak halkan a bádoglemezre,
a vezérlőegység ma annyira kopott,
hogy fékeznék, de már nem emlékszem a gombra,
amely a kritikus ponton még visszafogna.
Ezért zuhanva lefelé mosolygok a filmen.
Egy haldoklónak most még egy kis vért adok,
és nyúlok az antitest-szerű tükörképemhez,
aztán köpök egy nagyot és belefulladok.
Belefulladok…
Valami kellemes íz ült ma bele a számba.
Listára vettem minden apró tényezőt,
majd összepakoltam egy barna bőröndbe,
és húztam, és vittem darabokba’ őt.
Mert minden és minden úgy kezdődik újra,
hogy a végére mindig bele is bukom.
Haldoklom, felteszek mindent a húsra,
de a lélek legyőz, és én elbujdosom.
Elbujdosom….
|
||||
6. |
Körbelátó
02:47
|
|||
|
Elefánt – Körbelátó
Tenger, sár, repülők, madarak,
gépek, fák, nyulak, agarak,
ameddig szaladok, nem kell magamtól félni.
Zátony, ház, vízben a halak,
számoltál, hogy ébren ne maradj.
Kár, hogy benned gázol a türelem térdig.
Templomdomb, völgyben temető,
vadászház, madáretető,
káposztán haldoklik a csigaházban.
Hogy elmúlt már, semmim se maradt,
elszálltak meghalni a madarak,
nem megy, nem tudom csendben végignézni!
Ref.:
Hogy semmi nem olyan, mint régen…
Angyalszárny, ördöglakatok,
társasház, magányos alakok.
Szépnek tűnsz, lehetnék én a senkid.
Úgyis imádod, ha minden idegen,
rúzsfoltok a párás üvegen.
Nyomorult lélek, éhes gyomor, mi enne.
Nem kér már, a szíve nem akar.
Hull mindig a belső zivatar.
Miért cserélsz szívet? Cserébe mi kéne?
Hiszen semmim sincs, a könny is elapad,
elszálltak meghalni a madarak.
Nem megy, nem tudom csendben végignézni!
Ref.:
Hogy semmi nem olyan, mint régen…
|
||||
7. |
November
03:33
|
|||
|
Elefánt - November
Próbálok vágni egy ablakot,
úgy szivárognak a színek,
hogy nem bírom egyedül.
Mint szürke szivárvány, a Nap felé
vérzi a húrtalan hangszerenádoz,
ki az esőnek hegedül.
Én próbálok súlytalan lenni,
hogy rajtam ne múljon
a cél, mert a föld az egy léghajó.
A végtelen éjnek feszülve,
megszűrve az űrt, ne félj,
repülj hajóm, repülj hajó!
Ref.:
Itt senkinek nem kéne
senkinek lenni,
egy falat ott marad,
egy szelet ott marad talán.
Hogy egymás ajkán lógjunk,
egymás szaván, egymás nyakán,
ne pedig egy régen kiszáradt fán.
Próbálok vágni egy ablakot,
úgy szivárognak a színek,
hogy sírnak az istenek.
Persze semmi baj, kedves, ha tudnád,
én már a saját istenemben
sem hiszek.
Ref.:
Itt senkinek nem kéne
senkinek lenni,
egy falat ott marad,
egy szelet ott marad talán.
Hogy egymás ajkán lógjunk,
egymás szaván, egymás nyakán,
ne pedig egy régen kiszáradt fán.
|
||||
8. |
Merengő II.
01:01
|
|||
|
Milyen voltál még azelőtt,
mielőtt a fejedbe lőtt,
lőttél, s mondtad, nem szaladok.
Elhitted, ilyen maradok.
|
||||
9. |
Kerülöd a napfényt
03:43
|
|||
|
Elefánt – Kerülöd a napfényt
Kerülöd a napfényt,
valahol a lábad sem éri a földet.
Pici ez a hely még,
persze keksz az asztalon
és a szádba sörbet,
nincs hely tovább,
a lábadon dalol a sok lejárt erény.
Bezárt az éjszalon,
bezárt az éj.
Cserepes a szádban,
valaki egy házat épít a fogsoron,
tele van a véred
törmelékkel, játszol az asztalon,
de úgysem éred el
a mennyet már régen bezárták,
a kulcs a szívedben volt,
azt meg úgyis kivágták már.
Ref.:
Kitakartak, kitakartad a filmből a lényeget.
Kire néztél, kire vágytál, ki érzi az ízedet?
Annyira elbújtál, hogy te sem tudod már,
hogy épp merre jársz,
csak abban reménykedsz, hogy kiválaszt majd
az isten, hogyha fejre állsz.
Itt van egy létra, próbáld meg,
lépkedj csak, lépkedj felfelé!
Rajzolj egy szörnyet, fogd rá,
hogy tőle rettegsz, és értem én,
hogy úgyis meg próbálod érinteni a lábát,
meg úgyis mindig lenyomják a sárba
a gyengét és a gyávát.
Ref.:
Kitakartak, kitakartad a filmből a lényeget.
Kire néztél, kire vágytál, ki érzi az ízedet?
Annyira elbújtál, hogy te sem tudod már
épp merre jársz,
csak abban reménykedsz, hogy kiválaszt majd
az isten, hogyha fejre állsz.
|
||||
10. |
Bordahajtogató
03:04
|
|||
|
Elefánt – Bordahajtogató
A Napot megeszem, a Holdat
a zsebembe rakom,
a cigim gyúrom egy rokkant
vasbeton teraszon,
a kalapom pont a kobakomra
fújja fel a szél,
csupa galamb, csupa morzsát
szóró mama a tér.
Az ajkad nézem, a rúzsod az olyan
valami,
hogy előbúj a tavasz, tudod,
az a tavalyi,
amikor én meg a nő meg, hogy
hogyan szeretem,
simogatástól sebes lehet-e
a tenyerem.
Alakulunk, te baba, tudod, ilyen
ez a hely,
a helyes dolgoktól boldog, de
unalmas leszel;
a naplemente az giccses, de
mindig gyönyörű,
s a gyönyörű valahogy kicsit
mindig szomorú.
A kezed tedd szét, hogy érezd,
milyen, ha a madár
oly magasan, hogy a csőrébe
férjen be a táj,
te a virágot, én meg csak a tövist
szeretem,
nekem ne mondd, hogy bocsánat,
ilyen a szerelem!
Ref.:
Ilyen a szerelem…
|
||||
11. |
Kedvenc Felhőmnek
04:41
|
|||
|
Elefánt - Kedvenc felhőmnek
Kifordult szervek között
bágyatagon
nézem, a narancsra panírozott
égen szalad
a luftballon,
két kézzel erősen kapaszkodom.
Milyen pici az egész világ,
pici domb, pici kert,
aprócska ház,
apró szemek,
a sok kis bogár
pislog csak, egyik se,
semmit se lát.
Látlak a felhők alatt,
vagy a felhő vagy,
kedvencem az összes
felhő közül.
Szivárvány a
napfény, ha a
görbülő ajkaid
szélére ül.
Most zuhanok át
a szemeiden,
nem pislogsz, hagyod,
hogy földet érjek.
Most fordulok ki
bágyatagon,
maradunk egészek
egymás szívében.
|
||||
12. |
Merengő III.
03:17
|
|||
|
Elefánt - Merengő
Kint fekszem a fűzfa alatt.
A Föld meg itt forog alatt,
alattomos világ embert eszik.
Súlyunk a bolygót tönkre teszi.
Milyen voltál még azelőtt,
mielőtt a fejedbe lőtt,
lőttél, s mondtad, nem szaladok.
Elhitted, ilyen maradok.
|
||||
ELEFÁNT Budapest, Hungary
"filmzenéket írunk nem létező filmekhez"
Stílusmegkötöttség nélkül írunk dalokat, amelyekre jellemző a költői szövegvilág,
ami sokadszori hallgatásra is tud új rétegeket felfedni a hallgató számára. 2012-es alakulásunk óta 1 kislemezt és 2 nagylemezt adtunk ki, legutóbbi, Gomoly című nagylemezünk az A38on, teltházas koncerttel mutatkozott be.
... more
If you like Vérkeringő, you may also like:
featured on Bandcamp Radio Aug 2, 2016
go to album
The four songs on this EP are smoky and mysterious, wreaths of synth surrounding Kiara NGL’s whispery vocals.
go to album
Triple R Breakfasters Live: Volume 1
by 3RRRFM
This compilation catalogues the weekly performances aired on Triple R, an independent community radio station in Melbourne, Australia.
go to album
Just Above The Ground
by Thom Bordism Group
Evocative drone from Adelaide. Hypnotic underwater vocals dance with wailing guitar. Pre-order to land a ltd. cass.
go to album
Populous - Night Safari
by Bad Panda
Soundtrack to an imaginary, nocturnal safari with Clap Clap!, Cuushe, and more, adding flava from all corners.
go to album
edapollo - Shallow Swell EP
by Bad Panda
featured on Bandcamp Radio Feb 11, 2014
go to album
shak. - Slow Wonders EP
by Bad Panda
featured on Bandcamp Radio Nov 19, 2013
go to album
